Nagykontrasztú változat






Helyi hírek    Közérdekű információk    Eseménynaptár    Helyi pályázatok

Turisztikai vonzerők


     

A falu és környéke elsősorban a kirándulni, sportolni vágyóknak nyújt lehetőségeket, s mindazoknak, akik szeretik a természetet. Számos túraútvonal, tanösvény várja a természetjárókat. A faluból közelíthető meg Tebe-puszta, ahol a telepített fenyőerdő teremt vadregényes környezetet.

.

Néhány órás sétával juthatunk el a Bükk-fennsíkra, ahol az erdőirtás, rendszeres kaszálás és legeltetés eredményeképpen alakultak ki a fennsíki hegyi rétek. A legszebbeket Nagy-mezőn, Kis-mezőn és Zsidó-réten találhatjuk. Nagy-mező a bükki karszt fátlan növénytársulásait szemlélteti.

.

A mező tebreiben pompázik a szibériai nőszirom, de megfigyelhetjük a szártalan bábakalácsot is. A változatos állatvilágot hüllők - fürge gyík, zöld gyík, fali gyík, rézsikló -, valamint rovarok képviselik.

A túrázókat nemcsak a festői táj, a szépséges töbrök, ritka növény- és állatfajok, de a messze földön híres lipicai ménes látványa is magával ragadja.

.

.

 Aki még többet akar megtudni a környék flórájáról és faunájáról annak érdemes végig járnia a tanösvényeket is.

.

Kőbalta Tanösvény

Három főállomást és egy útközben látható mellékállomást tartalmaz. A hossza 1,4 km. Az útvonal kiválasztásánál főszempont volt, hogy az erdőről, mint ökológiai egységről, az itt folyó erdészeti munkákról, valamint az erdővel szoros kapcsolatot teremtő bükki településről - Répáshutáról - minél többet tudhassanak meg az ide látogatók.

.

Tárnics Tanösvény

Szent László-tárnicsról elnevezett, nyolc állomást felfűző útvonal nyomvonala mindvégig jól járható, hiszen erdészeti utakon és jelzett turistaösvényeken (kék + és sárga sáv) halad. 4,2 km hoszzú. Az utolsó állomás után kis erdei tanteremmel (asztalok, padok, tábla) találkozhatnak a kirándulók, ahol a tanösvény bejárását követően a gyerekcsoportok leültethetők, és ahol a látottak-hallottak összefoglalásra kerülhetnek.

Nagyobb csoportok számára a tanösvények bejárásához a Répáshutai Erdészeti Igazgatóság túravezetőt biztosít. Az erdészet épületében további leírásokat, játékos feladatokat tartalmazó tanösvény füzet vásárolható. (Répáshuta, Herman O. u. 44. Tel.: 46/390-176)

.

Rejteki Természetismereti Tanösvény:

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rejteki kutatóháza körüli sétaúton táblák mutatják be a hegység növény- és állatvilágát a kisragadozóktól a nagyvadakig, valamint egy vízi biotópot.

.

Rejteki Tanösvény:

A tanösvény a rejteki kutatóház parkolójából indul. A változatos tájképi elemekkel tarkított út bejárása során megtekinthető három ősrégészeti szempontból fontos barlang (a rejteki 1. számú kőfülke, a Balla-barlang és a Pongor-lyuk), két szurdok völgy(Csúny- és Balla- völgy) a rájuk jellemző szurdokerdő társulással, a Hór-völgy ipartörténeti emlékhelye (a gyertyánvölgyi üveghuta maradványai), a Bükk egyetlen katavotrája (időszakosan működő váltóforrás, amely néha víznyelő) és két állandó víznyelő (a Diós-pataki- és a Pénz-pataki-víznyelőbarlang).

.

Balla-barlang

 

A falu határában, a Balla-bérc lejtőjén, 543 méter tengerszint feletti magasságban húzódik a Balla-barlang, ősrégészeti leletei miatt fokozottan védett, inaktív forrásbarlang. A triász mészkőben nagy szádával nyíló, 54 méter hosszú, átlagosan 6 méter magas, 8-10 méter széles csarnok kitöltésének alsó szintjéből barlangi medve, barlangi hiéna csontjai mellett a korai Szeleta-kultúra jellegzetes kőeszközei, felső szintjéből az őslénytani leletek mellett az őskőkori ember törpepengéi és egy jégkorszak végi gyermekkoponya került elő.  

.

                                                  Balla-barlang belső

.

A mészkőhegységnek köszönhetően a falu környékén rengeteg barlang található. Legtöbbjüket csak szakképzett barlangászok látogathatják. Külön érdekesség a Pénz-pataki víznyelőbarlang, földalatti barlangrendszer. 528 méter tengerszint feletti magasságon található a falu határában lévő Csúnya-völgyben. Fokozottan védett barlang, a Pénz-patak állandó víznyelője. A triász korú mészkőben kialakult, 300 méter hosszú rendszer bejárati omladékzónáját szűk, 2-3 méter magas, kevés cseppkővel díszített barlangfolyosó váltja fel, majd kürtősor vezet 128 méter mélységbe. Ennek vízszintje egy éven belül akár 42 métert is változhat, amely a további járat fejletlenségére vagy eltömődésére utal. A barlang csak technikai felszereléssel látogatható.

 .

A sportolni vágyóknak szintén a természet nyújt kiváló lehetőségeket. Télen sípálya, szánkópálya fogadja az érdeklődőket. Amint az időjárás jóra fordul hegymászók, barlangászok, túrázók, kerékpárosok, futók lepik el a falut és környékét. Az aktív turizmus iránt érdeklődőknek számos lehetőséget kínál a környék.

.

.

Tájház

A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja.

A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.

A lakóépület két helyisége idézi a két világháború közötti répáshutai lakások egyszerű berendezését.

Az első helyiség a konyha, ahol a belépővel szemben, az ablak előtt karoslóca húzódik, előtte asztal és székek. A bal sarokban csikósparhet, mellette konyhai eszközök. Jobbra, a kamrát is szimbolizáló térben ugyancsak a háztartás és a konyha eszközei: tepsik, káposztagyalu, fa szakajtók, köpülő, mángorló, hurkatöltő, sajtár, sótartó, kanáltartó és fakanalak. A szobába vezető ajtó felett keménycserép tányérok.

Az egyszerűen berendezett szoba közepén asztal és székek állnak, mögöttük komód. A komódon a bükki huták üvegtermékei és tányérok, fölötte tükör található. A szoba bal, ablak felé eső oldalán ágy és régi sifon, a másik oldalon ugyancsak ágy található, végében mennyasszonyi láda, fölötte szentképek.

Az udvaron áll a csűr, mely a széna tárolására szolgált, valamint különböző használati eszközök vannak kiállítva.

Szegényes, letűnt világot tükröz a tájház berendezése, ami nem csupán az odalátogatók számára ismeretlen, hanem a ma valóban virágzó Répáshuta lakóinak is. Eltűnőben van az az idős generáció, amelyik még megélte az egykor szegény bükki hutatelepülések régi világát. A tájház talán éppen azt szolgálja, hogy a maiak megismerjenek valamit eleik életéből, s emlékeikben jobban tiszteljék őket.

.

Az ősi mesterségek már eltűnőbe vannak. Mivel a répáshutaiak nagy részének régen az erdő nyújtotta a megélhetést, igen sokan foglalkoztak faszén- és mészégetéssel. Aki néhány évvel ezelőtt ellátogatott Répáshutára már messziről érezhette a szénégető boksák jellegzetes illatát. Ez az ősi mesterség már teljesen megszűnt a faluban és környékén.

A falu határában lévő mészégetők viszont a mai napig kétkezi munkával végzik a mészégetést, kihasználva a természet adta lehetőségeket.

.

 

Készül a kemence


Felhasználónév:
Jelszó:







A honlap az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

 
e-mail hirdetés szolgáltatók honlaptérkép